Temes vármegye (lat. comitatus Timisiensis), 12. sz.-1919. febr. 20.: közigazgatási terület a Magyar Királyságban, a Tiszántúlon, a Nagy-Alföld délkeleti részén; a Maros, a Déli-Kárpátok és a Duna határolta terület. - 1. Földje a csiszolatlan kőkorszak óta lakott, Kr. u. a 2. sz. elején a rómaiak Dacia Ripensis tart-a, ahol telepeket és katonai utat építettek (pl. Temesvár helyén), ez volt a birod. első állomása K felé. A rómaiak után a gótoké, hunoké, gepidáké, longobardoké, a 7-9. sz: az avaroké. A honfoglaláskor a Maros-Duna-Tisza szögét Anonymus szerint Glád fejed. birtokolta, akit Árpád (†907 k.) vezérei: Szoárd, Kadocsa és Bojta a Temes vizénél győztek le, megszerezvén a vidéket a Dunáig, melyre Kond vezér törzse települt. I. (Szt) István kir. (ur. 1000-38) leverte 1028: a bizánci rítus szerint megkeresztelkedett →Ajtonyt, a Maros-vidék urát, s ezen országrészen megalapította a →csanádi püspökséget, 1030: Marosvárt (Szt) Gellértet pp-ké sztelték. Ekkor a csanádi egyhm. egyetlen vm. volt. - 2. Ezen ősi Csanád vm-t a 12. sz: a létrehozott várispánságok több kisebb-nagyobb vm-re, pl. 1212 e. a temesiből lett Torontálra darabolták. ~ határait és kiterjedését a birtokviszonyok alakulása változtatta. A 12. sz. kialakításától a Maros balparti részén, K-Ny-i irányban a Temes forrásvidékétől a Tiszáig terjedt; É-on →Csanád vármegye és →Arad vármegye, K-en →Hunyad vármegye, D-en →Krassó vármegye és →Keve vármegye, Ny-on →Csongrád vármegye (Tisza folyó) határolta. Temesvár I. (Anjou) Károly Róbert (ur. 1307-42) székhelye, 1321. XI. 21: ott kötött kártérítési egyezséget III. (Habsburg) Frigyes osztr. hg-gel. A birtokviszonyok változásai során Ny-i, tiszamenti ter-én, a becsei uradalmi közp-tal 1326: már létezett →Torontál vármegye. - 3. ~ ter-e a 14-15. sz: állandó, a Marostól D-re a Karasig, Zsombolyától Lippáig nyúlt. D-re nem terjedt a Dunáig, mert Versecnél a Berzava és Temes összefolyásától D-re akkor Keve vm. létezett, mely a tör. 1390 tavaszi, első betörése után fokozatosan elnéptelenedett, földjét Krassó és Horom vm-vel együtt 1519: →Szörény vármegyébe kebelezték. 1395. IX: a temesi ispán Csák, 1396. VII: Maráz mellett vert szét egy fosztogató tör. csapatot. D-i vidékeire a 14. sz. közepétől kir. várak köré nagyobb tömegekben települt a Balkánról szlávos →kenéz-szervezetével az oláhság. Idővel - bizonyos hadi és adóbeli szolgálmányok meghagyásával - kir-aink tömegesen nemesítették kenézeiket. Egy-egy kir. vár mint közp. körül, e falvakkal együtt korlátozott kiváltságú ker-eket alkottak. 1390: a lugosi, miháldi, almási (halmasi) és komjáti »kerületek« mellett első rangra a (karán)sebesi emelkedett. - 1474. I: Ali szendrői bég sikeresen dúlta a Temesközt, 1476. VIII: ismételt betörésekor kiverték seregét. ~nek a Hunyadiak korában 30 vára: Borzlyuk, Csák, Cseri, Czikóvásárhely, Drankó, Galád, Görény, Halmas, Hodos, Job(b)ágy, Kenézrekesze, Librasd, Lugas, Macedónia, Miháld, Ohád, Orsova, Patko(l)cz, Pécz, Rékas, Sarád, Sebes, Szél(h)a, Széphely, Szinicze, Szörény, Sztanilovcz, Temesvár, Zsidóvár; és 22 városa: Begenye, Berény, Bo(r)zlyuk, Bazsor, Csák, Cseri, Czikó-Vásárhely, Hodos, Karán, Komját(i), Lugas, Maráz, Miháld, Monostor, Morzsina, Orsova, Rékas, Sarád, Sásvár, Sebes, Temesvár (Tömösvár), Újbécs és Zsidóváralja létezett (a helynév némelyikét vár és városként is említették), ezek környékét 990 falu népesítette be. A →Dózsa-féle parasztháború végén, 1514. VII: Dózsa György parasztserege Temesvárnál tette le a fegyvert a nemesi hadak előtt. Nándorfehérvár 1521. VIII. 29-i eleste után Temesvár lett a kerség védőkapuja. Az évszázad sorozatos tör. betörései miatt Temesvárt kivéve ~ elnéptelenedett. - 4. 1541 nyarán I. (Nagy) Szulejmán szultán (ur. 1520-66) 10.000 Ft adó ellenében Erdély, a Tiszántúl és Temesköz kormányzását Izabella kirnéra bízta. Az erdélyi belviszályba avatkozó tör. 10 napos temesvári ostromát 1551. X: →Losonczy István temesi ispán még kivédte, de 1552: 2300 fős őrséggel 33 napi ostrom után, szabad elvonulással föladta, VII. 27: a tör. az elvonulókat Losonczyval együtt lemészárolta. VIII. 6: Lugos bevétele után ~ valamennyi vára a törököké. Az elfoglalt Délvidéken 1552. VIII-1716. X. 13: szervezte meg a temesvári beglerbéggel az élén (a 2. és legtovább létezett) temesvári ejaletet, melyet a csákovai, a lippai és a temesvári szandzsákra osztottak. A Délvidék m. lakossága az ismétlődő rabszolgaszerző portyák öldöklése és fosztogatása miatt szinte kipusztult. - A temesváriak s a szórvány hitéletét a szegedi ferencesek mint temesvári ppi helynökök (→temesvári püspöki helynökség) gondozták. A néptelenné lett vidékre a Balkánról g.kel. vallású szerb, bolgár, albán, oláh pásztorok, földművelők, gör. kereskedők, közöttük cincárok (makedóniai oláhok) települtek be. Az Olténiából bevándorolt oláhok a bufanok, a már a Temesvidéken élő földművelő oláhokat fratucoknak nevezték el (e népcsoportok kiejtése a 20. sz. elején is különbözött). Bevándoroltak cigányok nemcsak a Balkánról, de Mo-ról és Erdélyből is; az olténiai oláh nyelvet ezen cigányok őrizték meg. A tör. uralom vallási türelme vonzotta a balkáni mellett az ún. „spanyol zsidókat” főként Temesvárra s környékére. A reformáció kevés oláh kenéz családot érintett. A földművelők és pásztorok tömege g.kel. és a szerb egyházhoz tartozott, amit a 17. sz. nagy szerb bevándorlás megerősített. A Délvidéken a 17-18. sz: korlátlan hatalom volt a szerb egyh. minden g.kel. vallású nép fölött. - 5. A →karlócai béke megsértése ürügyén 1716 nyarán kb. 65.000 fős seregével →Savoyai Jenő hg. a tör. ellen vonult, VIII. 5: Péterváradnál legyőzte Ali nagyvezír kb. 60.000 fős seregét, IX. 1: megkezdte a 18.000 fővel védekező Temesvár ostromát, amit X. 16: Musztafa pasa szabad elvonulás mellett átadott (→Temesvár visszafoglalása). 1718. VII. 21: a →pozsareváci békében a Porta lemondott a Temesközről. A gyéren lakott, elmocsarasodott vidéket 1716-79: Mo-tól elkülönítve, →Temesi bánság néven Claudius Florimund Mercy gr. (1666-1734) katonai helytartóval - az 1715:42. és az 1741:18. tc. semmibevételével - a Habsburgok külön tart-ként kormányoztatták. A 'rebellis magyarok' megfékezésére kiváltságokat biztosítottak a szerbeknek, hogy azok valóságos államot kezdtek alkotni az államban. A ter-et több hullámban birodalmi (ném., ol., fr., sp., stb.) telepesekkel népesítették be. A török elől egykor elmenekült birtokos m. családoknak a bécsi kormány oly föltételekhez kötötte birtokaik visszaadását, amit nem teljesíthettek. Mária Terézia (ur. 1740-80) rendeletére ún. telepítési utasítások szerint építkeztek. Típusaik, a vízmentiek: ahol a közs. főutcája a folyó, patak, ér irányában nyúlik, pl. Szentandrás (Nyírvád-patak), Felsőbencsek (Bacin-patak), Birda, Detta (Berzava), Újjózseffalva, (Bega) Hidasliget; az útmentiek (Strassendörfer) községi utak szélén v. azok keresztező helyein: Gizellafalva, Temesság, Vejte, Temesújfalu, Szépfalu, Cseralja, Kisszentmiklós, Füves, Merczyfalva, Orczyfalva; gazd. települések, melynél a szántókhoz, erdőkhöz, legelőhöz vezető utak folytatásai a közs. utcáinak (Flurdorf), pl. Kisbecskerek, Keresztes, Hodony, Kisszentpéter, Varjas, stb. - 6. Az 1715:42. és az 1741:18. tc. ellenére Mária Terézia csak 1778. VI. 6: rendeletével a Temesi bánságot megszüntetve csatolta vissza Mo-hoz és Krassó, ~ és Torontál vm-kre osztotta. 1779. IV. 23: ~t új életre keltette, de az Al-Duna vidéke ezután is →határőrvidék maradt. Az É-D irányú ~t É-on a Maros folyó (Zaránd vm.), K-en Krassó vm., D-en a Határőrvidék (1779-1872) Illír-bánsági ezrede, Ny-on Torontál vm. határolta. ~ első főispánja, Niczky Kristóf gr. (1725-87) megkapta a temesi gróf ősi méltóságát is. - 7. II. József (ur. 1780-90) közigazg. reformja 1785-90: a IX. Temesi Kerülethez sorolta. 1786: ~ temesi, szentandrási, lippai és verseci járásában Temesvár városa, 5 mezővárosa, 180 közs-e 37.944 házában, 40.996 családjában, 225.113 fő élt; ebből 450 pap, 200 nemes, 210 hivatalnok, 863 polgár; 28.029 paraszt, 23.593 polg. és paraszt örököse, 19.056 zsellér. - 1790. IX. 1: Temesvárt megnyitották a II. Lipót (ur. 1790-92) összehívta szerb nemz. kongresszust. Az 1791:28. tc. visszaadta ~ ogy. szavazati jogát; a 30. tc. Temesvárt sz. kir. várossá tette. 1771: megjelent a Temeswarer Nachrichten, majd 1848-ig még 14 ném. és 1 fr. újság. 1793. IX: érkezett a fr. háborúk hadifoglyainak első szállítmánya ~be. A nagyarányú telepítések befejeztével népességi és gazd. gyarapodása érzékelhető. - Céheit a napóleoni háborúk után szervezték (11 helység adata ismert). - ~ lélekszáma 1830 [Fényes Elek becslése]: 286.435 fő, ebből 4560 (1,6%) m., 67.697 (23,6%) ném., 183.628 (64,1%) oláh, 2954 (1%) tót, 21.150 (7,4%) rác [ebből 2300 (1%) montenegrinus és cernogorac], 1698 (0,6%) horvát [sokác], 3000 (1%) bolgár, 150 (0,1%) fr., 1598 (0,6%) zsidó anyanyelvű - 73.160 (25,5%) r.k., 400 (0,1%) g.k., 2164 (0,8%) ref., 4335 (1,5%) ev., 204.778 (71,5%) g.kel.; 1598 (0,6%) izr. vallású. 1845: Mehalán és Temesvárt vegyiüzemet építettek. - 8. 1849. IV. 14: a karlócai szerb gyűlés a Bácskából, Baranyából, Szerémségből és Temesközből szerb vajdaságot, VI. 27: a lugosi oláh gyűlés Temesköz oláhlakta vidékeinek önkormányzatot követelt. 1849. III. 4: az 'oktrojált birodalmi alkotmánnyal' a →szalonpuccsal uralkodóvá tett I. Ferenc József (ur. 1848-1916) a Mo-tól leválasztott Bácskából s a Temesközből szerb vajdaság alakítását jelezte. V. 16: Bem serege kiűzte a Temesközből a Havasalföldről IV. 22: betört osztrákokat, csupán Temesvár maradt osztr. birtokban, ahol VIII. 9: a honvédsereg (Mészáros Lázár szerint „a mohácsi vésszel fölérő csapású”) veresége után Kossuth és a kormány lemondott, VIII. 13: Világosnál a honvédek letették a fegyvert. - A cs. pátens XI. 18: elrendelte, hogy „az eddigi Bács-Bodrogh, Torontál, Temes és Krassó megyék, 's Szerém megyének rumai és illoki járása együttvéve ideiglenesen külön közigazgatási területet szerb vajdaság és temesi bánát nevezet alatt képezzenek, 's igazgatása saját, Magyarországétól [!] független, közvetlen a' ministeriumnak alárendelt tartományi hatóságok által vitessék.” (Haynau hirdetménye) 1849-60: a →szerb vajdaság és temesi bánsághoz tartozott. ~ ekkor még megtartotta határait, de 1853: a vajdaság 5 cs. kir. ker-re osztásakor a vm. megszűnt. - A vajdaságot 1860. X. 20: kir. rendelet megszüntette, XII. 27: legfelsőbb kézirattal a többi részekkel együtt ~t is visszacsatolták Mo-hoz. Temesvárt kiadhatták az első (1867-ig egyetlen) m. újságot, a Delejtűt (1858-61). Népessége 1869: 356.174 fő (Temesvár 32.000 fő), ebből [Keleti Károly nemzetiségi becslése] 25.352 (7,1%) m., 141.542 (39,7%) ném., 150.056 (42,1%) oláh, 10.685 (3%) orosz [ruszin], 3348 (0,9%) tót, 24.895 (7%) szerb, 391 horvát, 5 egyéb anyanyelvű; 144.344 (40,5%) r.k., 12.523 (3,5%) g.k., 4877 (1,4%) ref., 8502 (2,4%) ev., 256 (0,1%) unit., 178.132 (50%) g.kel., 7375 (2,1%) izr., 165 egyéb. - 9. A határőrvidéket 1872. VI. 9: kir. rendelet föloszlatta; az 1873:27. tc. 5. §-ával a volt szerb-bánsági ezred ter-éből a 6. sz-nak a Karas folyó jobbparti részét, az 5. és a 8. sz. s a 4. sz-ból Károlyfalva és Nikolince közs-et, a 9. sz-ból Gaitasol közs-et, a volt német bánsági ezred ter-éből a 11. és a 12. sz., vagyis a károlyfalvi és kubini szolgabírói járásokat ~be kebelezték. ~ D-i határa a Duna (Szerbiával országhatár) lett. Az 1877:1. tc. ~hez csatolta az addigi Krassó vm-hez tartozott Fehértemplom (1873-76: tvhat. jogú város), Jaszenova, Dupla, Újpalánka, Ópalánka, Rótkirchen, Vracsevga, Ablián, Krusicza, Rebenberg településeket. 1884: Daruvárt Krassóhoz, Kusicsot Temeshez, 1892: Székelykevét Torontáltól Temeshez csatolták, kialakítva a vm. szétszakítás előtti végleges ter-ét. - 1872: a Temes-Begavölgyet ismétlődően elöntő árvizek ellen megalakították a Temes-Begavölgyi Vízszabályozási Társulatot. 1878. V. 20: megnyitották a Temesvár-Karánsebes-Orsova vasútvonalat. 1884: Temesvárt fölszerelték az első eu. váltóáramú közp. városi világítású berendezést. Az 1885:24 tc. megszüntette a v. határőrvidéki házközösségek intézményét. - Lapjai Temesvárt: Történelmi Adattár (1871-74), Temesi Lapok (1872-), Tört. és Régészeti Értes. (1875-), Természettud. Füzetek (1877-), Dmo-i Lapok (1880-1918), Dmo-i Tanítóegylet Közlönye (1880-82), Temesvidéki Mérnök- és Építész Egylet Közlönye (1880-83), Temesvarer Mittagblatt (1882-83), Temesvarer Lloyd (1882), Temesvári Hírlap (1882-83, 1886-87), Südungarischer Lloyd (1883-); Dettauer Zeitung (1881-1918), Fehértemplomi Lapok - Weisskirchner Blätter (1884-85), verseci Délvidéki Nemzetőr (1886-93), Temes Vm. Hivatalos Lapja (1903-18). 1900. XII. 16: megjelent a svábok első pángermán szellemű lapja, a Deutsches Tageblatt für Ungarn, mely 1902 nyarától sajtópereket eredményezett. - 10. ~ járásai 1900: 1. Buziásfürdői (székhelye Buziásfürdő), 25 községgel, ter. 109.512 kh. - 2. Csáki (Csák), 13 községgel, ter. 95.536 kh. - 3. Dettai (Detta), 18 községgel, ter. 84.260 kh. - 4. Fehértemplomi (Fehértemplom), 19 községgel; ter. 94.543 kh. - 5. Kevevárai (Kevevára), 9 községgel; ter. 159.563 kh. - 6. Központi (Temesvár), 21 községgel; ter. 127.976 kh. - 7. Lippai (Lippa), 28 községgel gel; ter. 118.466 kh. - 8. Temesrékasi (Temesrékas), 28 községgel, ter. 119.216 kh. - 9. Újaradi (Újarad), 17 községgel; ter. 84.387 kh. - 10. Verseci (Versec), 25 községgel; ter. 128.820 kh. - 11. Vingai (Vinga), 19 községgel; ter. 113,051 kh. Fehértemplom rendezett tanácsú, Temesvár és Versec tvhat. jogú város. - Népe 1910: ~ 82.090 házában 400.910 (Temesvár 6252 házában 72.555 + Versec 4837 házában 27.370) fő (a vm-k között az 5.); ebből 47.518 (11,9 %) [Temesvár 25.552 (39,4%) + Versec 3890 (14,2%)] m., 120.683 (30,1%) [Temesvár 31. 644 (43,6%) + Versec 13.556 (49,6%)] ném. [a ném-ek 67.000 fő (30%) várlakó], 2612 tót, 160.585 (40,1%) oláh, 17 ruszin (kisorosz), 164 horvát, 57.821 (14,4%) szerb, 11.510 (2,9%) egyéb [bolgárok, cigányok, csehek, legy-ek, sp-ok, ol-ok]; m-ul tudott 66.499 (16,59%) [Temesvár 36.285 (50,01 %) + Versec 7026 (25,67 %)] fő. Ter. 7432 km² (a vm-k között a 8.), népsűrűsége 68 fő/km² . - Vallása 156.241 (38,97%) [Temesvár 48.598 (66,98%) + Versec 16.336 (59,69%)] r.k., 11.550 (2,88%) [Temesvár 748 + Versec 83] g.k., 7289 (1,82%) [Temesvár 3532 (4,86%) + Versec 314] ref., 11.675 (28,87%) [Temesvár 1603 + Versec 333] ev., 76 [Temesvár 80 + Versec 4] unit., 211.286 (52,7%) [Temesvár 11.227 + Versec 9544 (34,87%)] g.kel., 2263 (0,56%) [Temesvár 6728 (15,47%) + Versec 743] izr., 530 [Temesvár 39 + Versec 13] egyéb (nazarénus). 1912-ig a kivándorolt 44.260 főből 9056 visszavándorolt, (35.204 veszteségével a vm-k között a 7.) - 1912. V. 27: az egész Délvidéket vízözönszerű árvíz sújtotta. A Bisztra-patak V. 26: Nándorhegynél (Krassó-Szörény vm.) 310 cm-rel tetőzött (az addig észlelt legmagasabb víz 270 cm), Lugoson V. 27: délben 600 cm-rel (a legmagasabb víz 1859: 427 cm); Kiszetőnél a Bega vize 470 cm-re áradt (legnagyobb vízállása 1859: 448 cm), V. 27: Hattyason a 758 cm-rel tetőzött (az addigi legmagasabb víz 608 cm), a Temes és Bega együttes lefolyására számított vízszínt a töltéseit 658 cm-re emelték. ~ben 1910: a nem kőből (vályogból 39.213, fából 15.172 ) épített házak száma jelzi a pusztítás mértékét. - A 6 é. fölüliek közül 1900: 75.872 (10,6%) [Temesvárt 59,7% Versecen 20,7%], 1910: 82.090 (11,5%) [Temesvárt 73,6%, Versecen 24,6%] fő tudott írni-olvasni. Temesvárt 1788-: piar. főgimn., 1870-: áll. főreálisk., 1884-: áll. felsőbb leányisk., 1892-: r.k. felsőbb leányisk., 1893-: tanítóképző, 1897-: áll. főgimn. létezett (itt szándékoztak megnyitni a 2. magyar műegy-et, ami a háború miatt késett, így azt oláh műegy-ként nyitották meg); Versecen 1852-: áll. főreálisk., Fehértemplomon 1875-: áll. főgimn. oktatott. A lippai felső keresk. isk. 1910/11. tanévében 141 tanulója közül 51 az alsó, 47 a középső és 43 a felső o-t látogatta. Az 1909/10. tanévben 17 iparostanonc isk-ban (Buziásfürdőn 85, Csákon 136, Dettán 216, Fehértemplomon 363, Homokbálványoson 56, Nagykárolyfalván 75, Lieblingen 35, Lippán 154, Móriczföldén 35, Nagyzsámon 45, Temeshidegkúton 35, Kevevárán 152, Temesrékason 42) össz. 2237 inas, a 4 keresk. tanoncisk-ban 221 (Fehértemplomon 81, Versecen 70, Lippán és Újaradon 35-35) inas tanult. 1911-12: 121 óvoda, 351 el. (ebből 188 m. tannyelvű, 85 áll., 36 r.k., 13 g.k., 29 szerb és 121 oláh nyelvű g.kel., 4 ev., 2 ref., 7 uradalmi, 6 magánisk.), már 30 iparos- és keresk. tanonc-, 12 polg., 139 gazd. ismétlőisk. oktatott. Isk-n kívüli okt-sal foglalkozott a Délvidéki Nemzeti Szöv., a M. Nyelvterjesztő-Egyes., a Kat. Népszöv., a Temesvári Kat. Kör, a Temesvári Kat. Legényegylet, a Temesvári Népiroda, a Temesvári Szabadokt. Biz., a Temesvári Szabad Lyceum, a D-mo-i Természettud. Társulat és a D-mo-i Tört. és Régészeti Társulat; (1885-) 1903-: a Verseci M. Közműv. Egyes. (fehértemplomi és vingai fiókkal). - Az 1726-73: létezett jezsuita isk. színjátszást, a ném., 1828-: a m vándortársulatok folytatták. 1833: megnyitották kőszínházát, melyhez 1883: M. Színügy-gyámolító Egyes-et szervezetek, 1919-ig állandó m. előadásokat tartottak. Versecen 1885: városi kvtárat és 1894: múz-ot, Temesvárt 3 m. színházat, Fehértemplomban időszaki m-ném-szerb nyelvű színházat nyitottak. 1914: ~ben 138 orvos, 282 bába és 9 kórház, Buziásfürdőn gyógyfürdő; 111 állandó posta, 172 távirda, 838 távbeszélő-állomás működött. 1911-ig Temesvárt 1050, Versecen 143, Fehértemplomon 38 telefont szereltek föl. A vm. vasúthálózata 589 km, közp-ja Temesvár; az állami utak hossza 266 km, a törvényhatósági 618 km, a községi 1000 km; a Béga-csatornát közlekedésre és áruszállításra használták. Temesvárról 1918. I. 3-ig 12.832 fő vonult hadba, 651 áldozat közül 338 a harctéren hősi halált halt, mint hadtestparancsnoksági székhelyen 31 kórház 6000 ágyában gyógyítottak. - 11. 1918. X. 31: a bpi Nemz. Tanács fölszólítására Temesvárt megalakították a Roth Ottó polgári és Bartha Albert (1877-1960) katonai népbiztos vezette Bánáti Néptanácsot (Bánáti Köztársaságot, hatásköre nem terjedt túl Temesváron); ezzel egyidőben nemz. alapon szerveződött a Délvidéki M. Nemz. Tanács és a Sváb Nemz. Tanács. A forr. éjjelén a kaszárnyákból a tartalékos tisztek is megszöktek, az aradi börtönből szabadult rabok és orosz hadifoglyok fosztogatását XI. 1: csak a →Folba János tábori lelkész vezette hadapródiskolások fékezték meg. XI. 4: már ~ egész ter-én fosztogattak. XI. 5: Mišić szerb vezérkari főnök elrendelte: a szerb hadsereg szállja meg ~t K-en a Temesvár-Versec-Fehértemplom, É-on a Maros vonalig, ami XI. 7: a belgrádi „megállapodás” után megtörtént, a vetélytárs oláhok propagandáját megakadályozták, pl. XI. 17. k. Versecen betiltották az oláh lapokat. A XI. 17: Temesvárra bevonult szerbek ellenőrzésére XII. 2: fr. csapatok érkeztek, megelőzendő egy területszerző oláh-szerb összecsapást. A közellátást és közigazg-t a megszálló ellenőrizte megmaradt régi vezetők végezték, a szerbek 1919. II. 20: helyükre Filipon Márton alibunári ügyvédet ~ és Krassó-Szörény vm., Heegn Reinhold verseci mérnököt Temesvár város főispánjává nevezték ki; erre a lakosság II. 21: ált. sztrájkkal válaszolt. III. 15. megünneplését a fr-k megengedték. A krassó-szörényi szerb megszállta ter. D-i csücskén és ~ fr-k megszállta rékasi és újaradi járásán alakította meg a m-barát Farret fr. tábornok III. 31-VI. 15: létezett →Lugos vármegyét, mely az oláh prefektus kinevezésével megszűnt. A békekonf. a ~i oláh-szerb határról II. 28-V. 23: az oláhok javára döntött. A nekik ítélt Temesvárról a szerbek V. 6: elvitték az Orsz. Fölmérési Hiv. okmány- és levtárát, V. 12: a posta berendezési tárgyait, V. 18: a vm-háza berendezését, V. 23: a kórházakból az ágyakat és laboratóriumokat, V. 24: a lebontott barakkokat 30 kocsin elszállították, V. 28: a hadtestparancsnokság berendezését, VI. 16: megkezdték a távbeszélő hálózat leszerelését, VII. 8: a dohánygyár, VII. 16-25: a vajtermelő, a Temes-Béga-szabályozási Társulat berendezését, a vasútállomás összes vagonját, elvitték a lakatlan házak ajtóit, ablakait is, a városi vezetéstől 430 ezer koronát. A szerbek VII. 25-27: kivonultak Temesvárról és környékéről. VII. 28: Aurel Cosma prefektus átvette Temesvár, ~ és Torontál vm. oláh megszállta részének közigazg-át; a kifosztott város tisztviselői hűségesküjét a berendezkedés utáni időre halasztotta. Temesvárra VIII. 3: bevonult az oláh katonaság. - A párizsi döntés szerint ~ből a szerbeké lett a fehértemplomi és kevevári járás, Versec városa és a verseci járásból 14 falu. A hovatartozásról döntő népszavazást a szerbek és oláhok is elutasították, s megegyeztek a végleges határvonalban: a szerbek megtarthatták szerb és m. Krassószombatot és a m. és oláh lakosú Udvarszállást (amit a közigazg. átszervezésekor a dunai bánságba osztottak); az oláh Csorda, az oláh és m. lakosú Jám falut 1923: a belgrádi határegyeményben átadták az oláhoknak, akik azt Krassó megyébe sorolták. - A →trianoni béke 1920. VI. 4: ~ K-i részét, ter-ének 2/3-át (7432 km²-éből 5552 km²-t) Ro-nak, DNy-i kb. 1/3-át, 44 települését (1 város, 43 közs.) 1897,3 km² 104.669 lakossal (55 fő/km² népsűrűséggel) a Szerb-Horvát-Szlovén Kirságnak juttatta [azóta 1929-41: Jug., 1941-44: ném. katonai igazg. alatt, 1944-2002: Jug. (Vajdaság), 2003-06: Szerbia és Montenegró (Vajdaság), 2006-: Szerbia (Vajdaság) része], mely a dunai bánság nagybecskereki ker-ébe osztotta. Az oláhok a megszerzett Varadiát Krassó-Szörény megyéhez csatolták, a Temesvidéket 1926: az új közigazg. fölosztáskor Temes-Torontál megye néven összevonták, s a 10 tart. egyikeként létrehozták a 7 megyét összefogó Temes tart-t. 88

Bárány Ágoston: ~ emléke. Nagybecskerek, 1848. - M. tört-i tár. 12. köt. Pest, 1863. (Pesty Frigyes: ~ főispánjai a temesvári pasák és tart. elnökök) - Pesty Frigyes: Szörénym. tört. Bp., 1878. III:11. - Uő: A temesi bánság elnevezésének jogosulatlansága. Pest, 1868. (Ért-ek a tört-tud. köréből 7.) - Szentkláray Jenő: Száz év D-mo. újabb tört-éből 1779-től kezdve napjainkig, tek. a III. Károly és Mária Terézia korabeli előzményekre. 1-2. köt. Temesvár, 1879-82. - Czirbusz Géza: A D-mo-i bolgárok ethnologiai magánrajza. Uo., 1882:56. - Sebestyénné Stetina Ilona: ~ népokt-ügye az 1893/94. évben. Tanfelügyelői jelentés. Uo., 1895. - Lendvai Miklós: ~ nemes családjai. 1-2. köt. Bp., 1896-99. - ~ és Temesvár város tört. 1. köt. 1. kv. Őskor. A vidék földtani alakulásától a Kelta-vaskor végeig. Írta Ortvay Tivadar. 4. köt. 1. kv. Oklevelek ~ és Temesvár város tört-éhez 1183-1430. Másolta és gyűjt. Pesty Frigyes. S.a.r. Ortvay Tivadar. Uo., 1896. - Csánki II:1. - ~ szabályrendeletei. Temesvár, 1898-1910. - Tört. és Régészeti Értes. (1903-04: Cseh Lajos: ~ és az 1843/44. ogy.; 1907: Lendvai Miklós: ~ a provizórium elején, klny. is; 1908: Uő: ~ nemzeti ellenállása 1861-ben) - Berger Károly Lajos. ~ gazd. viszonyai és gazdálkodási rendszerei. Bp., 1907. (Tanulm-ok az Alföld gazd. viszonyairól 4.) - Déri Gyula: ~ és Temesvár. Uo., 1909. (Uránia felolvasások 69. sz.) - Hermann Győző: ~ 4 utolsó nemesi felkelése. Temesvár, 1911. - Ortvay Tivadar: ~ és Temesvár város tört. a legrégibb időktől a jelenkorig. Pesty Frigyes irod. hagyatékának felhasználásával. 1. köt. Bp., 1914. - Bodor Antal: D-mo-i telepítések tört. és hatása a mai közállapotokra. Uo., 1914. - ~ és Temesvár város tört. Uo., 1914. (Mo. vm-i és városai) - Edelényi-Szabó 1928:682. [31. térkép] - Jakabffy-Páll 1939:12. - Céhkataszter 1975. II:321. - Pótlás az 1. mo-i népszámláláshoz 1878-1787. Bp., 1975:5. - Busa 1986:653; 1996:274. - Vofkori 1996. - Lökkös 2000:86. - Varga E. 2000:13.